KEHOP-5.3.1-17-2018-00034

ÜDVÖZÖLJÜK OLDALUNKON!

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és a BKM BUDAPESTI KÖZMŰVEK Nonprofit Zrt. konzorciuma a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretén belül “Stratégiai gerincvezeték létesítése és energiahatékonysági fejlesztések a BKM Nonprofit Zrt. távhőrendszereiben” címmel, sikeresen nyújtott be pályázatot.

A KEHOP-5.3.1-17-2018-00034 azonosítószámú projekt keretében elnyert európai uniós és magyar állami támogatás összege 3 854 799 664 forint. A támogatás mértéke 50%.

A PROJEKT CÉLJA

Hőközpontok teljes felújítása, új fogyasztók távhőre kapcsolása, távhővezeték szakaszok technológiaváltó felújítása, forróvízkazánok energiahatékonyságot fokozó cseréje és hőközpontok távfelügyeleti rendszerbe kötése a célja annak a fejlesztésnek, mely 3,854 milliárd forint összegű, 50%-os mértékű európai uniós támogatással valósul meg az Építési és Közlekedési Minisztérium és a BKM Nonprofit Zrt. konzorciuma által benyújtott KEHOP-5.3.1-17-2018-00034 számú “Stratégiai gerincvezeték létesítése és energiahatékonysági fejlesztések a BKM Nonprofit Zrt. távhőrendszereiben” című projekt keretén belül.

A PROJEKT LEÍRÁSA

Hőközpontok teljes felújítása:

A korábban épített hőközpontok alkotó elemei technológiailag elavultak, hő- és villamos veszteségeik a kor színvonalához képest magasak, a modern ellenőrzés/karbantartás (távfelügyelet) lehetősége nincs megteremtve. A keringtetés 3 fázisú villamos motorokkal hajtott fordulatszám szabályozás nélküli szivattyúkkal történik.

A hőközpontok a fent leírtakból következően korszerűsítésre szorulnak.

A teljes felújításban cserélendő, összesen 63 db hőközpont fejlesztés előtti villamosenergia-igénye 297.817 kWh/év, éves hőigénye pedig 120.876 GJ/év.

A hőközpontok korszerűsítése nem hatósági engedélyköteles tevékenység.

A fejlesztés eredményeképpen az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján 3,5% hő- és 23% villamosenergia-megtakarítás becsülhető, azaz a hőközpontok hőigénye 4.231 GJ/év-el, villamosenergia-igénye pedig 68.498 kWh/év-el csökken.

Új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolása:

Jelenleg Budapest épületeinek hőellátása túlnyomórészt földgázzal üzemelő egyedi hőtermelő berendezések segítségével történik. Az ellenőrizetlen kibocsátású pontforrások magas száma hátrányosan befolyásolja a fővárosi levegő szennyezettségét, továbbá a zöld hőforrások segítségével történő megújuló alapú hőtermelés (geotermális energia, hulladékok hasznosítása, biomassza) arányának növelése is kívánatos lenne.

Az új Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint számos előnnyel jár új fogyasztók távhőrendszerbe történő kapcsolása. Ezen társadalmi hasznok, többek között

  • Budapest helyi levegőminőségének javítása,
  • hozzájárulás a globális klímavédelemhez,
  • az új fogyasztók versenyképes áron történő ellátása és
  • fosszilis energiahordozó megtakarítás a földgáz alapú, helyben előállított hőenergiához képest.

Fentiek alapján, összhangban a Társaság új stratégiájával, a pályázatban részletezett 14 db létesítmény távhőre kötését tervezzük, a szükséges új távhővezeték párok (és hőközpontok) kialakításával.

Az új vezeték szakaszok kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges.

A távhőrendszerbe integrálandó fogyasztók egy része már több éve létező épület, amelyek saját hőtermelő rendszerrel rendelkeznek. Ezekről általánosságban megállapítható, hogy túlnyomó részükben hagyományos, földgáztüzelésű melegvízkazánok üzemelnek, amelyek a technológia fejlődése miatt elavultak, a jelenleg elérhető tüzelőberendezésekhez képest alacsony hatásfokkal üzemelnek, amelyet csak tovább ront a nem megfelelő vagy teljesen hiányzó karbantartás. Számos esetben komplett kazánházi felújítás lenne szükséges, amennyiben elmaradna a távhőre kötésük.

Az új fogyasztók másik csoportja új építésű ingatlan, amelyek a hőellátásukat távhőszolgáltatás segítségével fogják megkezdeni. Esetükben a távhőellátás nélküli energiafogyasztás modellezésére viszonyítási alapként a jelenleg reálisan figyelembe vehető, kondenzációs technológiával üzemelő kazánok által igényelt földgáz mennyiséget vettük figyelembe.

A távhőre csatlakoztatandó fogyasztók évi átlagos kazánhatásfokát összességükben konzervatív becsléssel 90%-ra feltételeztük.

A megadott új fogyasztók (14 db; 46,375 MW) becsült hőigénye az adott fogyasztói körre jellemző 1.750 h/év csúcskihasználással 292.163 GJ/év, amelyhez – a fogyasztók ellátásához szükséges új távhővezetékek 3%-os hőveszteségével együtt – 300.927 GJ/év távhőhálózatra kiadott hőmennyiség tartozik.

Az érintett távhőkörzetek átlagos fajlagos tüzelőanyag-felhasználása – az igen magas kapcsolt energiatermelési részaránynak köszönhetően – csupán 0,746 GJ/GJ, így az új fogyasztók által igényelt távhőmennyiség előállítása „csak” 224.584 GJ/év tüzelőhő-felhasználást igényel.

A fogyasztók egyedi hőellátására figyelembe vett éves átlagos kazánhatásfok összességében 90%-ra, ezzel tüzelőhő-felhasználásuk 324.625 GJ/év-re becsülhető.


Távvezetékszakaszok energiahatékonysági technológiaváltása:

A primer távhővezetékek 60%-a elavult, fajlagos hővesztéségük részben a környezeti hatások miatt, részben a korunk elvárásainak nem megfelelő anyagok, rétegrendek miatt magasnak mondható. A hőveszteségek csökkentése és a vezetékekhez tartozó szerelvények megújítása ezért elengedhetetlen. A technológiaváltó és energiahatékonyságot növelő beavatkozás jelentős hőveszteség csökkenést eredményezhet. Az érintett 6 db, összesen 881 nyvm hosszúságú vezetékszakasz hővesztesége a fejlesztés előtt 2.920 GJ/év.

A távhővezeték korszerűsítés vezetékjogi engedély köteles tevékenység.

Az összesen 6 db DN40-DN300 méretű, összesen 880 nyvm hosszúságú távvezeték szakaszok technológiaváltó felújításának eredményeképpen hőveszteség csökkenés jelentkezhet. Az éves hőenergia veszteség az érintett távhővezeték szakaszokon a fejlesztés előtt 2.920 GJ/év, a fejlesztés után 676 GJ/év, így éves szinten 2.244 GJ/év-vel kisebb hőveszteséggel lehet kalkulálni. A fejlesztés az érintett távhőtermelő egység magas CHP aránya következtében ennél némileg kisebb, 1.675 GJ/év tüzelőhő-megtakarítást eredményez.

Forróvízkazánok energiahatékonyságot fokozó cseréje

A Rózsakerti fűtőműben üzemelő 3 db LHF4000 típusjelű, egyenként 4,65 MW hőteljesítményű, földgáztüzelésű forróvízkazán részleges kiváltására a hőigényekhez illeszkedően a jó kihasználású alapterhelés mértékéig két db, egyenként 0,55 MW hőteljesítményű kondenzációs kazán kerül beépítésre. Az elmúlt 5 év átlagában a kazánok gázfelhasználása a fűtőmű viszonylag alacsony 84,75%-os telepi hatásfoka mellett 35.891 GJ volt.

A kazánrekonstrukció hatósági engedélyköteles tevékenység.

A Rózsakerti fűtőműben üzemelő 3 db LHF4000 típusjelű, egyenként 4,65 MW hőteljesítményű, földgáztüzelésű forróvízkazán részleges kiváltására a hőigényekhez illeszkedően a jó kihasználású alapterhelés mértékéig két db, egyenként 0,55 MW hőteljesítményű kondenzációs kazán kerül beépítésre. Az elmúlt 5 év átlagában a kazánokból a távhőhálózatra adott hőmennyiség 30.419 GJ, gázfelhasználásuk a fűtőmű viszonylag alacsony 84,75%-os telepi hatásfoka mellett 35.891 GJ volt, amely a kazánpark energiahatékonyságot fokozó részleges rekonstrukciója után 33.528 GJ-ra csökken (a teljes fűtőmű hatásfoka 90,73%-ra nő, az új kazánok 98,05% hatásfokának köszönhetően).

Távfelügyeleti rendszer kiépítése: 

Mivel a hőközpontok üzemeltetését (karbantartását, fejlesztésé) a BKM Nonprofit Zrt. tevékenységi körén belül tartjuk, kiemelt fontosságú kérdés, hogy az üzemeltetést minél hatékonyabban végezhessük. A kizárólag helyszíni jelenléttel végzett hőközpont-üzemeltetés elsődleges erőforrásigénye a humán erőforrás, az üzemeltetési hatékonyság növelésének egyik lehetősége ennek csökkentésében rejlik. E csökkentés eszköze lehet – többek között – a távfelügyeleti rendszer. A távfelügyeleti rendszer ugyanis – éppen a távérzékelés és távbeavatkozás igényei miatt – a felügyelt technológia általános automatizáltsági szintjét is emeli. Ennek révén elérhető, hogy a helyszíni beavatkozások igényét és időráfordításaikat csökkentsük. További igen fontos szempont, hogy a távfelügyelet alkalmazása optimalizált energiafelhasználást eredményez. A távfelügyeletbe kötendő 213 db hőközpont jelenlegi villamosenergia-igénye 1.204.798 kWh/év. A hőközpontok éves hőigénye a fejlesztés előtt 508.226 GJ/év.

A távfelügyeletbe kötés eredményeképpen az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján 3% hő- és 17,6% villamosenergia-megtakarítás becsülhető, azaz a hőközpontok hőigénye 212.093 GJ/év-vel, villamosenergia-igénye pedig 186.392 kWh/év-vel csökken.

Összefoglalva:

Az öt eltérő jellegű energiahatékonyságot növelő és környezeti teljesítményt javító intézkedés éves szinten a villamosenergia-igényeket összesen 280.591 kWh-val csökkenti. A távhőhálózatra kiadandó hőmennyiség – mivel az új fogyasztók hőigénye a hőközponti és távhővezetéki korszerűsítések hőmegtakarítását meghaladja – 279.206 GJ-lal növekszik, miközben elmarad a távhőre kapcsolt létesítmények 324.625 GJ földgázfelhasználása, továbbá 2.363 GJ-lal csökken a rózsakerti kazánok földgázigénye.

ESEMÉNYEK

Támogatási szerződés megkötése:

2019.07.15.

Kiviteli szerződések megkötése:

2017.12.14.

2018.11.14.

2019.09.17.

2021.09.13.

A projekt megvalósítás megkezdésének időpontja:

2018.12.31.

A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja:

2023.08.15.

Jelenleg folyó munkálatok:

kivitelezési munkálatok zajlanak


RENDEZVÉNYEK

Projektnyitó rendezvény:

2022.06.30. 9:00

Ünnepélyes projektzáró rendezvény:

2023. IV. negyedév (tervezett időpont)


SAJTÓSZOBA

Sajtókapcsolati elérhetőség: sajto@fotav.hu


LETÖLTHETŐ ANYAGOK

Sajtóközlemény 2022.06.30.

KEHOP-5.3.1-17-2018-00034 A5 projekt szórólap

KAPCSOLAT

BKM Nonprofit Zrt.

  • Budapesti Közművek Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
  • Postacím: 1509 Bp., Pf. 9.
  • Telefon: +36 1 700 7000; Fax: +36 1 206 1545;
  • pr@fotav.hu
  • www.fotav.hu

Építési és Közlekedési Minisztérium