KEHOP-5.3.1-17-2018-00035

ÜDVÖZÖLJÜK OLDALUNKON!

Az NFP Nemzeti Fejlesztési Iroda Nonprofit Kft. és a BKM BUDAPESTI KÖZMŰVEK Nonprofit Zrt. konzorciuma a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretén belül “Új fogyasztók hálózatra kapcsolása, új piacbővítő vezetékszakaszok építése a BKM Nonprofit Zrt. távhőrendszereiben” címmel, sikeresen nyújtott be pályázatot.

A KEHOP-5.3.1-17-2018-00035 azonosítószámú projekt keretében elnyert európai uniós és magyar állami támogatás összege 3.410.490.999 forint. A támogatás mértéke 50%.

A PROJEKT CÉLJA

Új fogyasztók hálózatra kapcsolása, új piacbővítő vezetékszakaszok építése a BKM Nonprofit Zrt. távhőrendszereiben a célja annak a fejlesztésnek, mely 3,410 milliárd forint összegű, 50%-os mértékű európai uniós támogatással valósul meg az NFP Nonprofit Kft. és a BKM BUDAPESTI KÖZMŰVEK Nonprofit Zrt. konzorciuma által benyújtott KEHOP-5.3.1-17-2018-00035 számú “Új fogyasztók hálózatra kapcsolása, új piacbővítő vezetékszakaszok építése a BKM Nonprofit Zrt. távhőrendszereiben” című projekt keretén belül.

A benyújtott pályázat keretein belül új fogyasztók távhőre kapcsolása történik meg.

Új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolása:

Jelenleg Budapest épületeinek hőellátása túlnyomórészt földgázzal üzemelő egyedi hőtermelő berendezések segítségével történik. Az ellenőrizetlen kibocsátású pontforrások magas száma hátrányosan befolyásolja a fővárosi levegő szennyezettségét, továbbá a zöld hőforrások segítségével történő megújuló alapú hőtermelés (geotermális energia, hulladékok hasznosítása, biomassza) arányának növelése is kívánatos lenne.

Az új Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint számos előnnyel jár új fogyasztók távhőrendszerbe történő kapcsolása. Ezen társadalmi hasznok, többek között

Budapest helyi levegőminőségének javítása,
hozzájárulás a globális klímavédelemhez,
az új fogyasztók versenyképes áron történő ellátása és
fosszilis energiahordozó megtakarítás a földgáz alapú, helyben előállított hőenergiához képest.

Fentiek alapján, összhangban a Társaság új stratégiájával, a pályázatban részletezett 28 db létesítmény távhőre kötését tervezzük, a szükséges új távhővezeték párok (és hőközpontok) kialakításával.

Az új vezeték szakaszok kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges.

A távhőrendszerbe integrálandó fogyasztók egy része már több éve létező épület, amelyek saját hőtermelő rendszerrel rendelkeznek. Ezekről általánosságban megállapítható, hogy túlnyomó részükben hagyományos, földgáztüzelésű melegvízkazánok üzemelnek, amelyek a technológia fejlődése miatt elavultak, a jelenleg elérhető tüzelőberendezésekhez képest alacsony hatásfokkal üzemelnek, amelyet csak tovább ront a nem megfelelő vagy teljesen hiányzó karbantartás. Számos esetben komplett kazánházi felújítás lenne szükséges, amennyiben elmaradna a távhőre kötésük.

Az új fogyasztók másik csoportja új építésű ingatlan, amelyek a hőellátásukat távhőszolgáltatás segítségével fogják megkezdeni. Esetükben a távhőellátás nélküli energiafogyasztás modellezésére viszonyítási alapként a jelenleg reálisan figyelembe vehető, kondenzációs technológiával üzemelő kazánok által igényelt földgáz mennyiséget vettük figyelembe.

A távhőre csatlakoztatandó fogyasztók évi átlagos kazánhatásfokát összességükben konzervatív becsléssel 90%-ra feltételeztük.

A fejlesztések eredményeként éves szinten:

Az új fogyasztók (28 db; 51,33 MW) becsült hőigénye 1.725 h/év jellemző csúcskihasználással 318.759 GJ/év, amelyhez – a fogyasztók ellátásához szükséges távhővezetékek 3%-os hőveszteségével együtt – 328.322 GJ/év távhőhálózatra kiadott hőmennyiség tartozik.

Az érintett távhőkörzetek átlagos fajlagos tüzelőanyag-felhasználása – az igen magas kapcsolt energiatermelési részaránynak köszönhetően – csupán 0,746 GJ/GJ, így az új fogyasztók által igényelt távhőmennyiség előállítása csak 245.029 GJ/év tüzelőhő-felhasználást igényel.

A fogyasztók egyedi hőellátására figyelembe vett éves átlagos kazánhatásfok összességében 90%-ra, ezzel tüzelőhő-felhasználásuk 354.177 GJ/év-re becsülhető.

Az fentieknek köszönhetően az üvegházhatású gázok éves csökkenése 7.241,2 tonna CO₂ kibocsátás csökkenés érhető el, az energiahatékonysági fejlesztések által elért primerenergia-felhasználás csökkenés pedig 109.147,7 GJ/év lesz.

ESEMÉNYEK

Támogatási szerződés megkötése:	2019.07.16.
Kiviteli szerződések megkötése:	2017.11.16 2017.12.14 2018.04.11 2019.09.17 2021.09.13 2021.12.17 2022.05.16
A projekt megvalósítás megkezdésének időpontja:	2018.12.31.
A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja:	2023.09.30.
Jelenleg folyó munkálatok:	kivitelezési munkálatok zajlanak