KEHOP-5.3.1-17-2019-00038

ÜDVÖZÖLJÜK OLDALUNKON!

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. konzorciuma a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretén belül “Városliget épületeinek hűtési energiával történő ellátása” címmel, sikeresen nyújtott be pályázatot és valósította azt meg 2021.08.19-ig.

A KEHOP-5.3.1-17-2019-00038 azonosítószámú projekt keretében elnyert európai uniós és magyar állami támogatás összege 227 444 915 forint. A támogatás mértéke 50%.

A PROJEKT CÉLJA

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. a Városligetben lévő egyes meglévő és a Városliget Projekt keretében középületek hőellátása mellett hidegenergiával történő ellátás biztosításának céljából gépház átalakítási és vezetéképítési munkákat végzett el.

A hidegenergia ellátásra a Városliget területén a Városligeti Műjégpálya hűtőgépház, megfelelő átalakítással alkalmassá lett téve arra, hogy tápláljon egy a Városliget területén megépítésre kerülő hűtött vízhálózatot.

A fejlesztés előtti állapot ismertetése: 

A hűtőgépház jelenlegi 5,5 MW-os teljesítményét az elképzelések szerint ~6 MW -ra kellett bővíteni. Ez a bővítés érinti a gépház minden fontosabb gépi berendezését, melyek közül a legfontosabbak:

  1. kompresszorok
  2. evaporatív kondenzátorok
  3. ammónia szivattyúk
  4. elpárologtató lemezes hőcserélők és a cseppleválasztó tartály
  5. elektromos energia ellátás
  6. hűtött víz kiadás
  7. összekötő csővezetékek, szerelvények
  8. zajra vonatkozó előírások.

Kompresszorok:

A kompresszorok cseréje két ütemben valósult meg. 4 db STAL és 1 db Grasso kompresszor volt a gépházban. A 4 db STAL kompresszorból 2 db 2019-ben, 1 db 2020-ban lett kicserélve.

Első ütemben a meglevő 4 db STAL S71 típusú kompresszorból a két legkevesebbet üzemelt-, és/vagy legjobb állapotú kompresszor megmaradt, a másik kettő helyére 2019-ben két új-, nagyobb teljesítményű olaj-befecskendezéses csavar kompresszor került. A harmadik új kompresszor - a beruházás második ütemében - 2020-ban került beépítésre. A meglevő GEA Grasso gépet elbontották.

A kondenzátorok:

A fejlesztés előtt üzemelő 4 db BAC VXC 429 evaporatív kondenzátor a meglevő 5,5 MW-os elpárolgási teljesítményhez került kiválasztásra. A gépházbővítés után 6 MW kompresszor oldali hűtőteljesítménnyel számoltunk, amihez megvizsgálandó a meglevő evaporatív kondenzátorok teljesítménye, figyelembe véve a teljesítmény felfutás időbeni lefolyását is. A kondenzátorok cseréje vagy új kondenzátor beépítése előzetes adatok szerint csak akkor válik szükségessé, ha a Liget projekt nyári hidegenergia fogyasztói igény 7 MW-ra, vagy ennél nagyobb teljesítményre nő. A kondenzátorok túl magas nyomással üzemeltek. A fejlesztés előtt üzemelő 4 db BAC VXCS 429 kondenzátornak nyári üzemben az elméleti teljesítményük maximumán kellett üzemelnie, ezért a kondenzátorok hőterhelését amennyire lehet, csökkenteni kellett. A kompresszorok nyomóoldali gerincvezetékében üzemelt egy hőhasznosító hőcserélő, mely a kompresszorok túlhevítési hőjét hasznosította.

A hőhasznosító hőcserélő funkciója télen:

A hőhasznosító hőcserélőből nyerhető hőt télen jégolvasztásra használja a jégpálya.

A hőhasznosító hőcserélő funkciója nyáron:

A hőhasznosító hőcserélő nyáron felhasználható a kondenzátorok terhelésének csökkentésére úgy, hogy a csónakázó tó vizének hőtartalmát átvezetjük rajta. A hőtranszport közbenső lépése a téli klímaüzemi egység sólé-glykol hőcserélője és szivattyúi.

Az elpárologtató és cseppleválasztó tartály:

Az ammónia és a közvetítőközeg közötti hőcsere a lemezes elpárologtatókban zajlik. A 6 MW teljesítmény felvételéhez a hőcserélőt nem kell bővíteni vagy cserélni. Télen a hőcserélő szekunder oldalán fagyálló közvetítő közeg (CaCl2) található. A választott lemezes hőcserélő anyagánál ezt figyelembe kell venni (Titán lemezes).

A téli közvetítő közeg 25.7 %-os CaCl2 oldat, melynek sűrűsége 1256 kg/m3, fajhője 2,785 kJ/kg·K, és a maximális 4,4 MW-ot 2,5 °K különbségnél tudja teljesíteni. Ezekből az adatokból következő maximális térfogatáram a négy hőcserélőre 1784 m3/h. A nyári közvetítő közeg víz, amelynél az eltérő sűrűség, fajhő, hőfoklépcső még a legnagyobb -8 MW-os teljesítménynél is kisebb térfogatáramot és sebességeket eredményez.

Cseppleválasztó tartály:

Az elpárologtató hőcserélők felett található tartályt szintén illeszteni kellett a megnövekedett teljesítmény igényekhez. Ezen tartály feladata, hogy az elárasztott elpárologtatókból visszatérő ammónia folyadék – gőz fázisból biztonsággal leválassza az ammónia folyadékot, biztosítva ezáltal a kompresszorok biztonságos üzemvitelét.

1,58 MW-os téli hűtés a Városliget fogyasztói felé:

A műjégpálya jégkészítési üzeme mellett további épületi fogyasztói igény jelentkezett a Városliget területén található épületek üzemeltetői részéről, így télen nemcsak fűtési-, hanem mintegy 1,58 MW hidegenergia igény is jelentkezett. A téli épülethűtési igény kiszolgálásához a műjégpálya zavartalan üzemeltetése mellett további 1 db lemezes hőcserélőt kell beépíteni. A téli épülethűtési igény kiszolgáló lemezes hőcserélő és az egyik CaCl2 hűtést biztosító hőcserélő között egy szivattyúzott ethylen-glycol (40% EG) kört kell kiépíteni, hogy a jégpálya üzem mellett (-12°C-os előremenő CaCl2 hőfok) is fagyásveszély nélkül biztosítani lehessen a megkívánt +5°C-os előremenő lágy víz hőfokot.

Az eredmények bemutatása:

Hűtőgépház:

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. a Városligetben egyes már meglévő és a Liget Projekt keretében épülő középületek hőellátása mellett hidegenergiával történő ellátás biztosítására az alábbi gépház átalakítási munkákat végezte el:

A hidegenergia ellátásra a Városligeti Műjégpálya hűtőgépházát megfelelő átalakítással alkalmassá tették egy, a Városliget területén megépülő hűtött vízhálózat táplálására.

A Műjégpálya hűtőberendezései a hűtési energiafogyasztók (közintézmények) hűtésében kerülnek hasznosításra úgy, hogy a Műjégpálya hűtőgépházából kiindulva, szivattyúzás segítségével, hűtési távvezetéken keresztül látják el a hűtési energiafogyasztókat alacsony hőmérsékletű (+5/+15°C) hűtővízzel, melyet minden fogyasztó a saját igényeinek megfelelően vételez. Ennek megvalósítására a Városligeti Műjégpálya meglevő ammóniás gépháza kibővült, részben átalakításra került.

Az ammóniás gépház átalakításának részeként, az alábbi főbb feladatok kerültek elvégezésre:

  • a korábbi 4 db, 315 kW-os motorral rendelkező STAL kompresszorból 2 db elbontásra került, helyükre 2 db nagyobb teljesítményű frekvenciaváltós, olajbefecskendezéses csavarkompresszor települt, mindez építészeti, gépészeti, villamos csatlakozással együtt. Az új kompresszorok automatikus térfogatviszony állítási lehetőséggel rendelkeznek. Az új kompresszorok alkalmasak a jégpálya- (elpárolgási hőfok: -15 °C) illetve klíma (elpárolgási hőfok: +2 °C) üzemben való folyamatos üzemre is. Hűtőközege: ammónia
  • a meglevő 1 db GEA Grasso kompresszort elbontották.
  • kiépültek a hűtési fogyasztók ellátásához a hűtött víz keringtetését biztosító szivattyúk (3 db 55 kW-os motorral szerelt szivattyú), valamint a nyomástartáshoz szükséges berendezések
  • üzemállapotok:
  • nyári (klíma) üzemben csak épülethűtés biztosítása történik, a jégpálya nem üzemel;
  • téli üzem: egyrészt a jégpálya zavartalan üzeme biztosított (-12 °C-os előremenő sólé hőfok biztosítása), másrészt a hűtési fogyasztók téli hűtési igényét biztosító +5 °C-os víz is rendelkezésre áll. Télen a kompresszorok -15 °C-os elpárolgási hőfokon üzemelnek. A téli épület hűtési igényének (Q=1,5 MW; előremenő vízhőfok +5 °C) biztosítása glikolos leválasztással valósult meg.
  • Kompresszorok olajhűtése: A meglevő STAL kompresszorok olajhűtése szivattyúzott ammónia folyadékkal történt korábban. Az ammóniás olajhűtés glikolosra lett kicserélve. A megmaradó 2 db STAL kompresszor meglevő ammóniás olajhűtője szintén glikolosra lett cserélve. Az új kompresszorok (2 db) glikolos olajhűtővel rendelkeznek. A korábban üzemelt kompresszorok a korábbi ammóniás folyadékgyűjtő tartályból szivattyúk közbeiktatásával kapták az ammónia folyadékot az olajhűtőkbe.
  • A korábban üzemelt 3 db ammónia szivattyúból 1 db megmaradt ammónia folyadék manipulációs célra.
  • Korábban a Városligeti Műjégpálya épületét a gépházba telepített 2 db freonos hűtőgép biztosította. A gépház átalakítás végső fázisában a freonos rendszereket elbontották, és az új rendszerben hűtött vízhálózatból történik a Műjégpálya épületének hűtése.
  • kialakításra került a gépház szellőztetése is.
  • Kondenzátorok: a 4 db evaporatív kondenzátor nagyobb teljesítményűre történő cseréje is megtörtént. A meglevő ammónia adagoló rendszer is módosításra került.

Hűtési vezeték: 

Gerinc vezeték: A vezetékpár a hűtőgépházi csatlakozó aknából, a tolózártól indul DN/OD 450 KPE SDR17 PE100 átmérővel. A helyszínrajzon feltüntetett akna utáni első iránytörésig a vezetékpár palást távolsága 1,30 m, majd a teljes hálózatra vonatkozóan ez a távolság 30 cm-re csökkent. Az első iránytörés után készült el a Műcsarnokot ellátó vezeték csomópontja. Tovább haladva a terepi viszonyokból eredendően a vezetékszakasz magassági vonalvezetése során a Néprajzi Múzeum lecsatlakozása előtt 20 m-re kialakult mélypontra ürítő akna, és DN/OD 110 KPE ürítővezeték épült. Ez után került sor a Néprajzi Múzeum bekötővezeték csomópontjának kialakítására gumiékzárású tolózár beépítésével. A Vajdahunyad várhoz DN/OD 225 KPE SDR17 PE100 méretű vezetéket építettek, a lecsatlakozásban gumiékzárású tolózárat építettek be. A gerincvezeték folytatása DN450/DN355 méretű szűkítő idom beépítése után DN/OD 355 KPE vezetékpárral történik. A szűkítő idom beépítése után a terepi viszonyokból adódóan 93 m-re légtelenítő műtárgyat alakítottak ki, mely után a Zene Háza DN/OD 160 KPE SDR17 PE100 méretű bekötővezetékének csomópontja került gumiékzárású tolózárral. Tovább haladva, a nyomvonal kialakítása során több iránytöréssel jutunk el a Zichy M. úthoz, ahol felfelé haladva először egy ürítő műtárgy DN/OD 110 KPE ürítővezetékkel, majd az Olof Palme Ház ellátó vezetékpárjához csatlakozó DN/OD 110 KPE SDR17 PE100 csomópont készült el, összekötve a megépült vezeték párral. Felfelé haladva Nemzeti Galéria lecsatlakozásához készült DN/OD 250 KPE SDR17 PE100 bekötővezeték csomópontja létesült. A gerincvezeték végén légtelenítő műtárgy készült. Ezen műtárgy előtt készült el a Magyar Innováció Háza ellátó vezeték csomópontja DN/OD 225 KPE SDR17 PE100 méretben gumiékzárású tólózár beépítésével együtt.

Néprajzi Múzeum bekötő vezetékpár: A Néprajzi Múzeum ellátó vezetékpárja DN/OD 225 KPE SDR17 PE100 átmérővel 292 nyfm hosszon. A leágazás után tolózárat építettek be a szakaszolhatóság érdekében. A vezetékszakasz átlagos takarása 1,5 m. A vezetékszakasz gerincvezetéki csatlakozásától 200 m-re légtelenítő műtárgyat alakítottak ki, a műtárgy után iránytörést követően a Dózsa György útra kifordulva majd ismételt iránytöréssel a Néprajzi Múzeum csatlakozó pontjához érkezik a vezeték. A csatlakozási pont előtt ürítő műtárgyat alakítottak ki DN/OD 110 KPE ürítővezetékkel együtt. Az épületbe érve gumiékzárású tolózárral zárható ki az épület.

Magyar Zene Háza bekötő vezetékpár: A Magyar Zene Háza ellátó vezetékpárja DN/OD 160 KPE SDR17 PE100 átmérővel 95nyfm hosszon. A leágazás után tolózárat építettek be a szakaszolhatóság érdekében. A vezetékszakasz átlagos takarása 1,3m. A vezetékszakasz légtelenítése a végszelvényében kialakult magasponton az épület falátvezetése után kézi erővel történik egy gömbcsapon keresztül. A légtelenítési pont után gumiékzárású tolózárral zárhatóak a vezetékek. A vezetékszakasz ürítése a gerinc felé, a gerincen megépült ürítő akna felé megoldható.

Olof Palme Háza bekötővezetékpár: Az Olof Palme Ház ellátó vezetékpárjához DN/OD 110 KPE SDR17 PE100 átmérővel csomópontot alakítottak ki, amely csatlakozik a korábban megépült vezetékpárhoz, ahol az elzáró is található.

Az új fogyasztókkal megkötött szerződés 5 épület távhűtési szolgáltatására vonatkozott.

Ezek az alábbiak voltak:

  • Magyar Zene Háza
  • Magyar Innováció Háza
  • Magyar Nemzeti Galéria
  • Olof Palme Ház
  • Néprajzi Múzeum

Az öt épületre vonatkozó hidegenergia igény 6 139 MWh/év (22 100 GJ/év), villamosenergia igény 1 964 MWh/év.

A távhűtő rendszer várható EER tényezője: 4,94.

Épületek hűtéséhez felhasznált elektromos energia: 1 734 722,- kWh/év

A távhűtés esetében 720 730 kWh/év villamos energia megtakarítással lehet kalkulálni.

A szerződött ötből három épület kivitelezése történt meg, ezek az alábbiak:

  • Magyar Zene Háza
  • Olof Palme Ház
  • Néprajzi Múzeum.

A három épülettel számolva az adatok az alábbiak szerint alakulnak: hidegenergia igény 3 759 MWh/év (13 532 GJ/év), villamos energia igény: 1 307 MWh/év.

ESEMÉNYEK

Támogatási szerződés megkötése:

2023.05.15.

Kiviteli szerződések megkötése:

2020.03.03.

2021.03.01.

A projekt megvalósítás megkezdésének időpontja:

2019.12.02.

A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja:

2023.07.02.

Jelenleg folyó munkálatok:

kivitelezési munkálatok befejeződtek


SAJTÓSZOBA

Sajtókapcsolati elérhetőség: sajto@budapestikozmuvek.hu


LETÖLTHETŐ ANYAGOK

Záró sajtóközlemény


KAPCSOLAT

BKM Nonprofit Zrt.

Budapesti Közművek Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság

Postacím: 1519 Budapest, Pf. 454. 

Telefon: +36 1 700 7000; Fax: +36 1 206 1545;

info@budapestikozmuvek.hu

www.budapestikozmuvek.hu

Építési és Közlekedési Minisztérium

Székhely: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.

Telefon: +36 (1) 795 3300

info@ekm.gov.hu; sajto@ekm.gov.hu

https://kormany.hu/epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium